2013. szeptember 23., hétfő

Variációk egy témára - őszi tányéralátét

Sokan nem szeretik, mert elrontja az asztal képét, sokan pedig csak a praktikussága miatt használjuk, pedig a jól megválasztott tányéralátét önmagában felérhet egy asztali dekorációval.
Tény, hogy rengeteg ronda, ízléstelen alátéttel takalkozhatunk a piacon, de aki keres, az talál.
Mint már említettem, nekünk itthon egy magasfényű, fehér asztalunk van, amihez az első beszerzés kötelezően egy matt fekete basic alátét volt. Egyáltalán nem volt könnyű beszerezni; nemcsak az egyszerűsége és a színe volt fontos, hanem az anyaga is, és ezen a ponton rengeteg darab elbukott. Végül az Aldiban találtunk rá egy kompromisszumos fekete alátétre.
De itt meg fogok megállni! Nálam az asztali teríték egy kedves darabja az asztali futó vagy a tányéralátét. Persze nem mindig használom őket, de jó, ha van. A tematikus alátétek nagyon jól jönnek egy-egy évszak vagy ünnepkör kihangsúlyozásában. Aktuális évszakunk az ősz, ezért kerestem néhány őszi alátétet.
Az esős évszak jellemző színei a sárga, barna, sötétzöld és ezek árnyalatai, valamint a pasztell színek. Egyik klasszikus motívuma pedig a sárga falevél. Akad jónéhány falevéllel telezsúfolt alátét a boltok polcain, szándékosan nem hoztam olyan képet; számomra ezek zavaróak. Sokkal esztétikusabb, ha pasztell alapon egyetlen szép falevél pihen, az őszi nyugalmat árasztja. Egy másik őszi, már-már tél felé tekintő alátéten egy csupasz fa ágai láthatóak. Kevésbé nyugalmat árasztó, mégis nagyon szép, főleg ha a terítékben nem használunk fel több színt a fehéren egy a barnán kívül.
Nagyszerű, könnyen beszerezhető, viszonylag olcsó egy nagyon univerzális a parafa! Ősszel fantasztikus dekoralap, erről később hozok egy külön bejegyzést is. A parafa alátéteket akár otthon is elkészíthetjük, különböző mintákat ragasztva, rajzolva rájuk. A képen látható darab kapható az Ikeában.
Ugyan nem konkrét témához kapcsolható, de nagyon jópofa a farmeralátét is. Előnye, hogy a vállalkozó szellemű, ügyesebb emberek otthon elkészíthetik maguknak kiselejtezett farmerjukból. Kiváló egy hétvégi piknikhez, kinti étkezésekhez, vagy baráti közös vacsikhoz. Inkább laza, mintsem elegáns.
A végére pedig egy sima hétköznapi alátét némi súgóval, ha már annyira fáradtak vagyunk, hogy a terítési rendet is elfelejtjük, A gyermekeknek pedig mókás tanulás, hogyan kell helyesen teríteni.Hasonló alátét kapható az Ikeában is.

2013. szeptember 21., szombat

Visszatérés

Kukuccs!
Itt vagyok. Tudom, hónapok óta nem jártam erre, de mentségemre legyen, hogy az első gyermek nevelése, a háztartás vezetése és a főiskolai szakdolgozat írása mellett nem marad sok szabadidőm, főleg úgy, hogy segítség nem sok akad. No, de nem panaszkodni, vagy mentegetőzni jöttem.
Itt az őszi és bár ez nálam a "nemszeretem" évszak, dekoráció szempontjából megannyi lehetőséget rejt magában.
A hétvégén én is előveszem az őszi dekorációkat, illetve ma délután indulok egy kis felderítő útra, miket találni a boltok polcain. Nagy vásárlást nem tervezek, inkább egyelőre csak őszi szalvétákat, esetleg egy-két gyertyát.
Imádom a tematikus szalvétákat, igyekszem is mindig aktuális témájút tenni az asztalra, meglátjuk mit találok.
Ha már asztal, akkor teríték és tányéralátét. A tányéralátéteknek is utánajárok, és hozom a következő bejegyzésben, igaz, ez most inkább csak virtuális utánajárás lesz - valószínűleg... :-)

2013. május 31., péntek

Rendhagyó bejegyzés az anyaságról

Rendhagyó módon, most kicsit másról másképp szeretnék írni. Az anyaságról, azt hiszem.
Kisfiam tegnap volt hét hónapos, küzdelmesen, de nagy harmóniában telnek napjaink és nagyon boldogok vagyunk férjemmel együtt. Most mégsem ezt szeretném tovább ragozni, bár félek, hogy az igazi mondanivalómat kevesen fogják érteni/megérteni.
Sokszor sokan mondják, hogy a szülés utáni pillanatban, mikor meglátják gyermeküket, minden teljesen megváltozik, új értelmet nyer.
Tényleg egy csoda volt a szülés és csodálatos dolog meglátni az új jövevényt. Leírhatatlan. Hogy minden teljesen megváltozott volna? Én nem éreztem így. Természetesen végtelen szeret és öröm volt/van bennünk, de én én maradtam. És a férjem is. Velem lenne a gond? Nem érezném az anyaság mindent átható érzését?
Teltek-múltak a napok, hetek, hónapok. De a nagy-nagy, mindent átható változás nem jött. A kicsi fiúnk szépen fejlődik, kiegyensúlyozott, boldog baba, boldogok a szülők is. Anyának érzem magam és a férjemben is látom az apát. El kellett gondolkoznom azon, hogy talán nem mindenki életében érkezik ilyen átütően ez az érzés. Talán a terhesség hónapjaiban már elkezdett bekúszni az életünkbe és észre sem vettem, úgy váltam anyává.
Mindig is empatikus ember voltam, talán az átlagnál kicsit jobban is. Nem volt ritka, hogy egy-egy filmes jelenetet megkönnyeztem. Viszont mostanában minden pici gyermekkel kapcsolatos hír megvisel, a filmek, amikben baba szerepel, meghatnak, vagy ha olyan a szituáció, felháborítanak. Erős, intenzív érzelmeket vált ki belőlem minden gyermekkel kapcsolatos dolog.
És végül rájöttem. Az anyaságban nem a nagy, hirtelen változást kell megélnem, mert ez jelen van a mindennapjaimban. Megmutatkozik tetteimben, benne van az érzéseimben. Anya vagyok. Ez nem teljes átváltozást, hanem egy csodálatos kiegészülést hozott. Még teljesebb lettem, jobban megértek dolgokat. Megértem szüleim tetteit, érzem a fiam minden rezdülését, látom férjem érzéseit, és mindent, mindent megteszek értük, a családomért. Összetett dolog ez. De én úgy gondolom, az anyaság számomra ebben rejlik. Csodálatos érzés, semmihez sem fogható, tele szeretettel, féltéssel, aggodalommal, elszántsággal és sok más érzéssel, amikkel még csak most ismerkedek. Azt mindenesetre már most tudom, nem lehet teljes az  életünk, ha nem éljük át ezt. És még csak az út elején vagyunk...

2013. május 15., szerda

Tavaszi asztal

Mostanában picit eltűntem, mert piciny fiam nevelése és a háztartás vezetése mellett még vizsgaidőszakom is van, és a blogra már nem jut időm.
Azért az ötleteket a későbbi bejegyzésekhez folyamatosan gyűjtögetem, és ha lehetőségem van, írok is egy picit.

A határidőnaplómban év elején beosztottam, hogy az év egyes hónapjaiban milyen dekorációkkal lehet feldobni az otthonunkat. Május nálam a klasszikus tavaszi hónap, tele színekkel, virágokkal, illatokkal.
Ezt a májusi hangulatot pedig szeretem az asztali terítékre is átvinni. Erre jó megoldás lehet egy színes asztali futó vagy színes tányéralátétek. Nyilván a színes tányér is jól hangzik, de a színek miatt nem fogunk több garnitúra étkészletet vásárolni. Az asztali futó, az alátét, a szalvéták vagy apró díszek, gyertyák sokkal praktikusabbak.
Tarka kiegészítőket ebben az időszakban minden áruház, drogéria polcain találunk. Kiemelném a Kik Textildiszkontot, ahol jó árakon nagyon vidám kütyüket gyűjthetünk be.

Hoztam két tippet is az igazán vidám asztali terítékhez.

2013. április 28., vasárnap

Hortenzia minden mennyiségben

Imádom a hortenziát! Csodaszép virág. Az esküvőnkön is hortenzia volt az asztaldísz. Elég népszerű növény az esküvői dekorációkban, és sokan a csokrukat is hortenziából köttetik.
Az otthonunknak is szép éke lehet, de sajnos lakáson belül csak átmenetileg, mivel a hortenzia nem szobanövèny. Elvirágzása után célszerű kiültetni a kertbe, ott következő évben újra kihajt. A kiültetès során a legfontosabb szempont, hogy ideális helyet találjunk neki; erre kertünk félárnyékos részei a legjobb jelöltek.
A kerti hortenziák hálás dísznövények, mivel többet foglalkozunk velük, annál szebb virágokkal köszönik ezt meg nekünk.
A virág különlegessége, hogy a talaj savasságától/lúgosságától függően változtatja színét, így mi is befolyásolhatjuk, milyen hortenziánk legyen. A savas kémhatású földben rózsaszín, a lúgos kémhatású földben kék virágokat bont.

Szép ajándék lehet a közelgő anyák napjára. :-)

2013. április 21., vasárnap

Vasárnapi gasztrotipp

A mai menünk részben megint a kereskedelmi tévéműsorok ihlették.
Vörösboros vaddisznópörköltet készítettem galuskával. Mivel ez az étel elég nehéz a gyomornak, főleg ha pikánsán készíti az ember, levesnek valami könnyebbet kerestem. Így esett a választásom a sárgarépa krémlevesre répachipsszel.

A leves receptjét a TV2, Hal a tortán c. műsorából lestem el, Lang Györgyi készítette még hetekkel ezelőtt.

A pörkölt elkészítésének egy részét Stahl Judit 2012. téli magazinjából néztem ki, a másik része pedig saját kútfőből jött.

A pörkölthez almapaprikát tálaltam savanyúságként.