Rendhagyó bejegyzés az anyaságról

Rendhagyó módon, most kicsit másról másképp szeretnék írni. Az anyaságról, azt hiszem.
Kisfiam tegnap volt hét hónapos, küzdelmesen, de nagy harmóniában telnek napjaink és nagyon boldogok vagyunk férjemmel együtt. Most mégsem ezt szeretném tovább ragozni, bár félek, hogy az igazi mondanivalómat kevesen fogják érteni/megérteni.
Sokszor sokan mondják, hogy a szülés utáni pillanatban, mikor meglátják gyermeküket, minden teljesen megváltozik, új értelmet nyer.
Tényleg egy csoda volt a szülés és csodálatos dolog meglátni az új jövevényt. Leírhatatlan. Hogy minden teljesen megváltozott volna? Én nem éreztem így. Természetesen végtelen szeret és öröm volt/van bennünk, de én én maradtam. És a férjem is. Velem lenne a gond? Nem érezném az anyaság mindent átható érzését?
Teltek-múltak a napok, hetek, hónapok. De a nagy-nagy, mindent átható változás nem jött. A kicsi fiúnk szépen fejlődik, kiegyensúlyozott, boldog baba, boldogok a szülők is. Anyának érzem magam és a férjemben is látom az apát. El kellett gondolkoznom azon, hogy talán nem mindenki életében érkezik ilyen átütően ez az érzés. Talán a terhesség hónapjaiban már elkezdett bekúszni az életünkbe és észre sem vettem, úgy váltam anyává.
Mindig is empatikus ember voltam, talán az átlagnál kicsit jobban is. Nem volt ritka, hogy egy-egy filmes jelenetet megkönnyeztem. Viszont mostanában minden pici gyermekkel kapcsolatos hír megvisel, a filmek, amikben baba szerepel, meghatnak, vagy ha olyan a szituáció, felháborítanak. Erős, intenzív érzelmeket vált ki belőlem minden gyermekkel kapcsolatos dolog.
És végül rájöttem. Az anyaságban nem a nagy, hirtelen változást kell megélnem, mert ez jelen van a mindennapjaimban. Megmutatkozik tetteimben, benne van az érzéseimben. Anya vagyok. Ez nem teljes átváltozást, hanem egy csodálatos kiegészülést hozott. Még teljesebb lettem, jobban megértek dolgokat. Megértem szüleim tetteit, érzem a fiam minden rezdülését, látom férjem érzéseit, és mindent, mindent megteszek értük, a családomért. Összetett dolog ez. De én úgy gondolom, az anyaság számomra ebben rejlik. Csodálatos érzés, semmihez sem fogható, tele szeretettel, féltéssel, aggodalommal, elszántsággal és sok más érzéssel, amikkel még csak most ismerkedek. Azt mindenesetre már most tudom, nem lehet teljes az  életünk, ha nem éljük át ezt. És még csak az út elején vagyunk...

Tavaszi asztal

Mostanában picit eltűntem, mert piciny fiam nevelése és a háztartás vezetése mellett még vizsgaidőszakom is van, és a blogra már nem jut időm.
Azért az ötleteket a későbbi bejegyzésekhez folyamatosan gyűjtögetem, és ha lehetőségem van, írok is egy picit.

A határidőnaplómban év elején beosztottam, hogy az év egyes hónapjaiban milyen dekorációkkal lehet feldobni az otthonunkat. Május nálam a klasszikus tavaszi hónap, tele színekkel, virágokkal, illatokkal.
Ezt a májusi hangulatot pedig szeretem az asztali terítékre is átvinni. Erre jó megoldás lehet egy színes asztali futó vagy színes tányéralátétek. Nyilván a színes tányér is jól hangzik, de a színek miatt nem fogunk több garnitúra étkészletet vásárolni. Az asztali futó, az alátét, a szalvéták vagy apró díszek, gyertyák sokkal praktikusabbak.
Tarka kiegészítőket ebben az időszakban minden áruház, drogéria polcain találunk. Kiemelném a Kik Textildiszkontot, ahol jó árakon nagyon vidám kütyüket gyűjthetünk be.

Hoztam két tippet is az igazán vidám asztali terítékhez.

Tavasz virágai

Csak így egyszerűen.